Közlekedés és kiürítés

Ki mit számol

Hogy milyenek legyenek a menekülési útvonalak, azt az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő. A teljesítés elfogadott módjait a TvMI-k, vagyis a katasztrófavédelem műszaki irányelvei írják le. A kiürítésről szóló irányelv alkalmazása önkéntes, de a szövege szerint aki követi, annál az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek. A lapon a 2024. február 1-jétől érvényes TvMI 2.6 kiadásra hivatkozunk; az irányelv maga is kéri, hogy alkalmazás előtt a hatályos változatot a katasztrófavédelem honlapján ellenőrizzék.

A kiürítési számítást a tűzvédelmi tervező készíti, a megfelelőségről a tűzvédelmi hatóság dönt. A bútortervező ebben a láncban adatot szolgáltat, és ez nem mellékes adat. A helyszám és a bútorok helye megszabja, hol futhatnak az útvonalak és milyen szélesek lehetnek. Ha a bútorterv utólag sűrűsödik, a kiürítési számítás alapja is megváltozik.

Létszám: helyszám vagy négyzetméter

A TvMI szerint a létszámot háromféleképpen lehet megállapítani: a munkahelyek és a bútorozás, például az ülőhelyek alapján, az építtető vagy az üzemeltető nyilatkozata és a tervezési program szerint, vagy ha egyik sem áll rendelkezésre, az irányelv normatív létszámtáblázatából. A táblázat „Játékterem” sora 1 fő/m²-t javasol, a látogatók rendelkezésére álló, rögzített bútorokkal csökkentett nettó alapterületre. A normatív értéknél kisebb létszámot csak akkor lehet figyelembe venni, ha a tulajdonos vagy az üzemeltető írásban nyilatkozik arról, hogy a legnagyobb létszámot üzem közben folyamatosan betartja. A fajlagos számításnál csak a legalább 1,90 m szabad belmagasságú térrészek számítanak, a beépített vagy rögzített bútorok alatti terület pedig figyelmen kívül hagyható.

Egy gépteremben a kétféle számítás jócskán eltér. A Térkalkulátor alapértékeivel egy 14 × 20 méteres teremben 72 gép fér el, a játéktér nettó alapterülete viszont a gépek lábnyoma nélkül is 190 m² körül van, ami a normatív sűrűséggel 190 fő körüli létszámot jelent. A különbséget a sorok között álló, nézelődő és a bárpultnál várakozó vendégek adják. Hogy melyik alapon számol, azt a tűzvédelmi tervező dönti el. A bútorterv akkor ad neki használható alapot, ha a helyszám mellett a nettó alapterületet is megadja, és jelöli, mely bútorok rögzítettek.

Szabad szélesség a TvMI szerint

Az irányelv néhány szabálya közvetlenül a bútortervre vonatkozik. Útvonalként a teremben a rögzített vagy menekülés közben nehezen elmozdítható berendezések által határolt sávot lehet figyelembe venni, és az útvonal hosszát ennek a sávnak a tengelyében kell mérni. Egy padlóhoz rögzített játékgép vagy egy nehéz élő asztal ilyen határ, a szék nem. Ha az útvonalat fizikai akadály osztja ketté, a szabad szélesség a részszélességek összege, de a 40 cm-nél keskenyebb szűkületek nem számítanak haladási útvonalnak (nézőtéri széksoroknál ez a határ 35 cm).

Az útvonalként számított területek szabad belmagassága legalább 1,90 m legyen, ami a játéktérben főleg az alacsonyan függesztett dekorációknál, cégéreknél és lámpáknál érdekes. Általános megoldásként az irányelv akkor fogadja el a menekülési útvonalat, ha a szabad szélessége legalább 1,1 m, a lépcsőkarok szélessége is legalább 1,1 m, az útvonalon lévő ajtók szabad belső mérete pedig legalább 0,8 m. Ez alsó határ, nem tervezési cél. Egy nagy létszámú játéktér fő útvonalára a létszámból számolt szélesség ennél jóval nagyobb is lehet.

Az útvonalak rangsora

Egy jól olvasható játéktérben az útvonalaknak rangjuk van. A fő közlekedő a bejárattól a fő funkciókig vezet, és vészhelyzetben ezen halad a legtöbb ember. A mellékközlekedők a sorok és az asztalcsoportok között visznek a helyekhez, a járósávok az ülő játékosok mögött húzódnak, a személyzeti útvonalak pedig a pitet, a pénztárt és a kiszolgáló helyiségeket kötik össze. A rendszer akkor működik, ha minden útvonal egy nála magasabb rangúba torkollik, és a fő közlekedő legalább két, egymástól független irányban kijárathoz vezet.

Ábra A-03.1 · Útvonalak rangsoraM 1:200 · mm

Az ábra vízszintesen görgethető.

A rangot a rajzon vonalvastagsággal jelöljük, így a bútorterv első ránézésre megmutatja, hol nem állhat semmi. A fő közlekedőt nem szabad kihasználni. A széles, üresnek tűnő sáv a legkényelmesebb hely egy kiállított gépnek, egy promóciós pultnak vagy egy kanapénak, ezért a terven tiltott sávként kell jelölni.

A bútor, ami elmozdul

Az OTSZ használati szabályai kimondják, hogy a menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá. Ez üzemeltetési előírás, és a játéktérben főleg a mozgó bútorok miatt sérül. A hátratolt szék a járósávba, a kiszolgálókocsi a sorközbe, a sorvezető kordon a fő közlekedőbe csúszik. A bútortervnek ezért a bútorok legrosszabb használati helyzetét kell mutatnia, és ahhoz igazítania a szabad sávokat.

Sok gond csak a megnyitás utáni hónapokban jelentkezik. Rendezvényre betolt bárasztalok, ideiglenesen kiállított gépek, a sarokba parkolt takarítókocsi. A pihenőrész fotelei vándorolnak, a sorvezető szalagot telt házas estén hosszabbra húzzák. Az átadáskor érdemes egy egyoldalas „szabad sávok” lapot adni az üzemeltetőnek, amelyen a menekülési útvonalak tiltott sávként, a mozgó bútorok pedig rögzített helyükkel szerepelnek. A műszakvezető ezt a személyzet oktatásánál is használhatja.

A bútorok anyaga (kárpitoknál a gyújthatósági vizsgálat, burkolatoknál a tűzvédelmi osztály) külön szakterület, ez a lap csak a bútorok helyével foglalkozik.

Kijáratok és zsákutcák

Az ajtó előtti teret az ajtószárny nyitási ívével és a csatlakozó útvonal teljes szélességével együtt szabadon kell hagyni, oda nem kerülhet kordon, kiállított tárgy vagy ülőbútor. A TvMI szerint a menekülési útvonalra nyíló, tíz főnél többet befogadó, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek ajtaja nyitás közben és nyitott állapotban sem szűkítheti a kiürítéshez szükséges szélességet, ami a kijárat közelében álló sorvégek és pultok helyét is befolyásolja. Egy útvonal szélességét mindig a legszűkebb pontja adja, egy rosszul elhelyezett oszlopburkolat vagy pult a teljes útvonalat leszűkítheti.

Zsákutca ott alakul ki, ahonnan csak egy irányban lehet elindulni, a játéktérben leginkább a hosszú gépsorok és a falhoz tolt bankok között. A megengedett hosszát a tűzvédelmi előírások szabják meg; bútorozási oldalról a rövidebb sor, a sorközi átjáró és a sorvégeket összekötő fal menti sáv segít. A legtávolabbi játékoshelytől a kijáratig vezető utat már a koncepciótervben megrajzoljuk és lemérjük. A TvMI is a kijárattól legtávolabbi, tartózkodásra alkalmas pontból méri az útvonalat, és kimondja, hogy a berendezés változása és véglegesülése után a számítást ellenőrizni kell.

Átadás a tűzvédelmi tervezőnek

1. Helyszám és alapterület

   Ülő- és állóhelyek, a személyzet létszáma, a játéktér nettó alapterülete, a rögzített bútorok jelölésével.

2. Az útvonalak rangsora

   Fő közlekedő, mellékközlekedők, járósávok és személyzeti útvonalak vonalvastagsággal, a kijáratokig vezetve.

3. Kétféle szélesség

   A rögzített bútorok közötti teljes szélesség és a hátratolt székek mögött szabadon maradó sáv a kritikus pontokon.

4. Kijárati környezet

   Az ajtók nyitási iránya és íve, a kijárat előtti szabad tér, a legtávolabbi helytől mért útvonalhossz.

5. Revízió

   A tűzvédelmi tervező visszajelzése után a bútorterv új revíziót kap. Minden későbbi sűrítés után a lépések elölről kezdődnek.

Források

• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, különösen 193. § (1) bekezdés. jogszabályszöveg
• Tűzvédelmi Műszaki Irányelv, Kiürítés, TvMI 2.6:2024.02.01., 4.1.4., 4.1.5., 4.2.4., 4.2.9., 4.2.10., 4.3.2., 4.3.4. pont és D melléklet. katasztrofavedelem.hu (PDF)

Rev. 2026-10 · ellenőrizve: 2026. október 14. · Hibát talált? Helyesbítési kérés